Bodonhely

Weboldal

birtokot.1536-ban a Nádasdyak, 1861-ben pedig az Eszterházyak kezére kerül.A község lakói a török időkig a középkori jobbágyok életét élték. Az 1540-50-es években a földesúr- Nádasdy Tamás nádor- a Rábahíd védelmére várat emeltetett. Ettől kezdve a lakosok főképp katonák. A megyei közgyűlések jegyzőkönyvei szerint Bodonhelyen gyalogosok és lovasok egyaránt szolgáltak. 1594-ben a török a bodonhelyi várat is elfoglalta és katonasággal rakta meg. Győr visszafoglalásakor (1598) a mérgesi és bodonhelyi erősségeket elhagyták. A falut új telepesekkel kell benépesíteni. A vár helyett kastély, a Rába partra erődítmény épült. A község lakói már a XVI: században áttértek az új hitre és evangélikusok lettek. A rekatolizáció azonban itt is éreztette hatását. A török háborúk lezárásával a lakosság katonai szolgálata is véget ért. A lakosok megélhetésük érdekében irtás révén bővítették földterületüket. 1768-ban a község szerződést kötött az urasággal az úrbéres szolgáltatások megváltására. A szabadságharcban a községből 11-en szolgáltak honvédként. A két világháború ugyancsak emberi áldozatokat követelt a falu lakosai közül. A visszavonuló német csapatok felrobbantották a Rába hídját, ami csak 1968-ban épülhetett újjá. 1959-ben a gazdákat erőszakosan a termelőszövetkezetekbe kényszerítették. 1961-ben a tsz a bágyogszovátiakkal egyesült. Az így létrejött szövetkezet egészen 1992-ig működött, ekkor felszámolták. Napjainkban újra egyéni gazdák művelik a földeket, bár mindössze négy-öt gazda képes csupán a mezőgazdaságból megélni. A többi család egyéb munka mellet gazdálkodik.